Hibaüzenet

  • Deprecated function: implode(): Passing glue string after array is deprecated. Swap the parameters drupal_get_feeds() függvényben (/home/nyirikhu/html/vipokotour.hu/includes/common.inc 380 sor).
  • Deprecated function: The each() function is deprecated. This message will be suppressed on further calls menu_set_active_trail() függvényben (/home/nyirikhu/html/vipokotour.hu/includes/menu.inc 2292 sor).

Miért a hazai?

Olcsó, de mégis sokba kerül – a probléma a fogyasztók oldaláról

A szuper-hipermarketek, de még a falusi kisboltok polcain, zöldségespultjain is sok olyan terméket látunk, melyek külföldr?l érkeztek. A legtöbbjükre - ha vesszük a fáradtságot, hogy megnézzük a címkén a származási helyét – rá is csodálkozhatunk, hogy mellette ott a magyar, de drágább. És ilyenkor az olcsóbbat választjuk…mert nem tudjuk, hogy az olcsóbb külföldi, nem is olyan hosszú távon, drágább, mint a „drága” magyar.

4 C ダイヤ ネックレス, スエード 紐 ブレスレット 編み 方, sparkling Pink Square http://pandoraangel.com/61-4-c-sparkling-pink-square.html

Miért? A sok ok közül emeljük ki a legkézenfekv?bbeket.

Érdemes azon elgondolkodni, hogy egy messzir?l jött termék, akár zöldség-gyümölcs, akár ruhanem?, vagy elektromos gép vajon miért olyan olcsó? Nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy ezek min?sége gyenge: a zöldség-gyümölcs vegyszerfoltos, ízetlen-érettlen, a textil két mosás után tönkremegy, a gép néhány használat után elromlik. Tehát azért olcsóak, mert olcsón, de silányabb min?séget produkáló tömegtermelésb?l származnak. És akkor még nem is számoltuk bele a termék árába a szállítás költségét – vonjuk csak ki képzeletben, akár saccra, akkor látjuk meg csak igazán, hogy mennyire kevés pénzb?l is kellett el?állítani azt az árucikket, és ez sem a min?ség melletti érv!

Minden terméket el kell szállítani az el?állítás helyét?l a nagykeresked?n át a boltig, a szállítást végz? járm?vek pedig szennyezik a leveg?t. Természetesen minél messzebbr?l jön az áru, annál több a szennyez?anyag-kibocsátás. Kiszámolták, hogy például 1 kg Kínából érkezett fokhagyma pici híján 2 kg üvegházhatású gáz kibocsátását jelenti, ugyanez az érték 1 kg Spanyolországból vagy Észak-Afrikából érkezett zöldség esetén több mint fél kilogramm. Ezen gázok és a klímaváltozás közötti kapcsolat ma már egyértelm? tény a legtöbb ember számára. A klímaváltozás okozta károk – gondoljunk csak a széls?séges id?járásból ered? károkra: szélviharokra, jéges?kre, aszály/ra, belvízre – pedig végs?soron minket terhelnek anyagilag is.

Nem szabad elfelejtkeznünk még egy komoly tényez?r?l: a külföldr?l jött élelmiszerek egészségügyi kockázatot is rejthetnek, a híradásokban nem ritkák az ilyen események. Okozhatja ezt az, hogy az el?állítás, termesztés, csomagolás és szállítás során nem voltak megfelel?ek a higiénés körülmények, de az is, hogy a messzire szállított élelmiszereknél nagyobb a min?ségromlás kockázata, ezért szinte bizonyos, hogy tartósítószereket és eljárásokat alkalmaztak rajtuk, és ezekt?l biztosan nem lesz egészségesebb egy termék…

Hazai termék = munkahely

Ezt a szlogent valószín?leg már mindenki hallotta. Melléállni nem ideológiai, politikai kérdés. Tény, hogyha magyar termel?k, magyar cégek termékeit vásároljuk, ezen áruk iránt segítünk fenntartani a keresletet, akkor munkahelyeket tartunk meg, és akár újabb munkahelyek létrehozását segítjük el?.

Az éghajlatváltozás, a gazdasági válság, a növekv? energiaárak, az intenzív mez?gazdaság által okozott károk, az éppen ezért folyton változó, útkeres? agrárpolitika kiszolgáltatottá teszi a termel?ket, akik nem tudnak alkalmazkodni a kihívásokhoz, tönkremennek, vagyis munkahelyek szünnek meg. Az államnak egyre nagyobb terhet kell vállalnia, hogy a szociális rendszer m?ködjön, a társadalmi feszültségek is n?nek. Ebben a helyzetben nagyon sokat nyom a latban, ha minél több magyar árut vásárolunk.
 

Ha elhatároztuk magunkat a magyar termék mellett

Egyre többen vagyunk, akiknek fontos, hogy vásárlásukkal a magyar gazdaság er?södését, a környezetkímél? termelést támogatják és egészséges terméket vásárolnak. A tradícionális termékek, régi ízek, tájfajta zöldségek-gyümölcsök is egyre vonzóbbak. De nem könny? tájékozódni arról, hogy mi is magyar áru – az, amelyiket magyar tulajdonban lév? cégek, vagy amit Magyarországon állítanak el?? Egy-egy termék eredetének meghatározásához a következ? kritériumokat vehetjük figyelembe: a tulajdonos nemzetisége, a dolgozók állampolgársága, a cég székhelye, az el?állítás helye, a termékek el?állításához használt anyagok eredete, a cég neve és a cég termékeinek forgalmazási helye. Már csak ebb?l a felsorolásból is látszik, hogy a hétköznapi vásárló ezt nem tudja egyszer?en megítélni. Az általánosan elfogadott meghatározás szerint azt a terméket tekintjük magyarnak, amely értékének több mint 50%-át itthon állították el?. Egy termék magyarságának megállapításában a védjegyek segíthetnek. Ezek különböz? hazai lobbiszervezetek címkéi, melyekre rápillantva nem kell az apróbet?s szövegeket elolvasni. Bár ezeknél nem mindig teljesen tisztázott, hogy ki is kaphatja meg az adott védjegyet, mégis tekinthetjük ?ket mérvadónak, a magyar termékek kiválasztásánál. A legismertebb védjegyek a teljesség igénye nélkül: Kiváló Magyar Élelmiszer, Magyar Termék, Magyar Termék Nagydíj, Premium Hungaricum, Magyar baromfi, Él? Tisza.

A védjegyek elnyerése, a védjegymozgalmakhoz való csatlakozás a termel?k számára is haszonnal járhat. Nemcsak új reklámfelületek nyílnak meg, de új piacok is.

A közvetlen kereskedelem lehet?ségei vidéki környezetben

A vidéki termel?k számára a hazai termékek iránti kereslet növekedése kecsegtet? lehet?ségeket rejt magában. A kereskedelemben, vendéglátásban tapasztalatokkal nem rendelkez?, vagy nagyobb vállalkozást anyagi okokból (t?kehiány) elindítani nem képes vidéki termel?k számára is vannak lehet?ségek.

A falvakban nagy szerepet kaphatnak az emberek közötti közvetlenebb kapcsolatok, és az, hogy termel? és fogyasztó közel vannak egymáshoz. Ez azonnal csökkenti a költségeket, hisz a szállítás alig kerül valamibe. Ennek lehet?ségei vidékenként, kistérségenként változnak. Az értékesítési módszerek kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy ki a vev?. Ha turistáknak, vendégeknek kívánjuk termékeinket eladni, akkor azt valamilyen turisztikai szolgáltatással összekapcsolva végezhetjük eredményesen.

Ha helybelieknek kívánjuk eladni termékünket a következ? lehet?ségek merülnek fel:

  • helyi gazda/gazdák boltja a faluban;
  • mozgóárus, aki faluról falura jár – els?sorban tejtermék, húsáru, pékáru ilyen fromában való értékesítésére vannak már jó példák;
  • a termel? megrendelésre házhoz viszi a tejet, húst, zöldséget, vagy kisebb közösségek (egy munkahelyen dolgozók számára) megrendelésére szállít;
  • eladás háztól, azaz a vev? jön házhoz, rendszeres vev?k a falun belül;
  • házhozszállítási rendszer - csomagban, dobozban, telefonos megrendelésre, mint a készétel-kiszállításnál, fogyasztókként itt a magasabb fizet?képesség? és nem mez?gazdaságból él?k – ingázók, önkormányzati alkalmazottak stb., és a mozgásukban korlátozottak – pl. nyugdíjasok – jönnek szóba;
  • piaci értékesítés a falvakban; gazdapiac a városokban – általában önkormányzati segítséget igényel a kialakítása

Ha turistáknak akarjuk eladni termékeinket:

  • különleges, beharangozott rendezvények – gasztronómiai, egy-egy jellegzetes terményhez köt?d? fesztiválok
  • értékesítés a lakhelyünkön üdül?k, szálláshelyek vendégei számára
  • tájjelleg? éttermek, csárdák, fogadók
  • gyerek- és ifjúsági táborok

A termékek el?állításánál és értékesítésénél természetesen be kell tartani a hatályos jogszabályokat, ami sokszor nem könny? feladat, de segítséget kaphatunk a termel?ket segít? civil szervezetekt?l és az önkormányzatoktól.

Falusi vendégasztal szolgáltatás

Ez a tevékenység a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység egyik típusa. A falusi vendégasztal szolgáltatás* keretében a családi magánétkezésekhez készített házi élelmiszereket, ételkészítési hagyományokat, táji különlegességeket, az ezekhez kapcsolódó tevékenységeket mutatják be. Az így el?állított saját, házi készítmények, ételek legfeljebb napi tizenöt látogató részére értékesíthet?k. Szolgáltató csak magánszemély lehet (egyéni vállalkozó nem), csak alkalomszer?en, idényjelleggel (nem napi rendszerességgel, egész évben) végezheti a tevékenységét. A szolgáltatás csak igazolt saját ingatlanon belül végezhet?, közterületen nem. Nem települhet ki a vendégasztal szolgáltató falunapra sem.

Tevékenység végzéséhez a szolgáltatót (közös háztartásban él?k közül csak egy személyt) nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásba vételhez be kell nyújtani a kistérségi székhely település jegyz?jéhez a kérelmet; a szolgáltatás helyszínének, az ingatlan használati jogcímének igazolásait; ÁNTSZ hozzájárulást az általánosan érvényesnél kevésbé szigorú követelmények alapján.

A tevékenység végezhet? szállásadáshoz kötötten, vagy önállóan, szállásadástól függetlenül. ?stermel?i igazolvánnyal rendelkez?k a jelenleg is végzett tevékenységükön felül is belevághatnak a falusi vendégasztal szolgáltatásba.

A falusi vendégasztal szolgáltatás alkalmas arra, hogy a vendégfogadó:

  • helyben termelt élelmiszereket feldolgozva, vagy nyersen helyben forgalmazza;
  • a házi ételkészítés hagyományait és egyedi ízeit bemutassa;
  • meg?rizze a vidéki konyha hagyományait;
  • az érkez? turisták, látogatók számára étkezéssel egybekötött gasztronómiai programot adjon.

Adómentesség:

Az önállóan végzett falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység 400.000 Ft-ig adómentes (csak a 400 000 Ft-ot meghaladó rész után kell adót fizetni). Szállásadáshoz köthet?en 400.000 Ft-ig adómentesség van a szolgáltatás bevételére, és további 400.000 Ft-ig adómentes a szállásadásból származó bevétel. (400 000 + 400 000 = 800 000 Ft).

* 136/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet

plakát