Vegyszermentesen olcsót, egészségeset

A kert a vidéki ember számára fontos élelemforrás: minek megvenni valamit, ha magunk is elő tudjuk állítani, nagyon alacsony költséggel, tudva azt, hogy nem tápoldatokkal felfújt, mérgekkel kezelt zöldséget-gyümölcsöt fogyaszthatunk. Az elmúlt évtizedekben az gyökeresedett meg a köztudatban, hogy a kertműveléshez elengedhetetlenek a permetszerek, a műtrágyák – pedig ezek a szerek nemcsak megdrágítják a háztáji zöldség- és gyümölcstermesztést, de egészségügyi kockázatot is jelentenek. A gomba- és rovarellenes boltban kapható permetszerek szinte kivétel nélkül mérgek, és ha még oly kis mennyiségben is, de maradványaik ottmaradnak a fogyasztásra szánt zöldségekben, gyümölcsökben, a műtrágyák is árthatnak a talajnak, környezetnek, de nekünk is. De akkor hogyan nélkülük? Van erre mód, hisz van sok-sok régi-új praktika, melyeket egymással kombinálva kiválthatóak a vegyszerek, hogy egészséges és nem utolsó sorban olcsó terményeket állíthassunk elő.

Házilag készült növényvédőszerek

Talán a legtöbbek által is ismert házi növényvédőszer a csalánlé. Elkészítése egyszerű: kb. 5 kg csalánnövényt nagyjából 10 l vízben áztatunk egy-két hétig, napos, meleg helyen. A megerjedt csalánlé meglehetősen „szagos”, de ez ne riasszon el senkit, a készítmény leszűrve, ötszörösére hígítva kipermetezhetjük gyakorlatilag minden haszonnövényre, riasztja a rovarkártevőket, véd a gombafertőzésektől és nagyszerű lombtrágya. A hígítatlan lével óvatosan öntözhetünk is, hatása olyan, mintha trágyáznánk, erősíti és ellenállóvá teszi a növényeinket.

A mezei zsurló is mindenhol előforduló gyomnövény; gyomláláskor érdemes összegyűjteni belőle egy nagy csokornyit (25-50 dkg-ot) és 5 l vízben főzetet készítenünk belőle, melyet leszűrve lisztharmat ellen használhatunk.
Rovarkártevők ellen kiváló a gilisztaűző varádics, melynek virágából kell főzetet készíteni (kétmaréknyi virág egy liter vízbe), ezt használhatjuk levéltetű, burgonyabogár, molyok ellen. A fehérüröm és a kamilla is rovarölő- és riasztó hatású ezekből szintén egy-két maréknyit kell egy napra beáztatni egy liter vízbe (forrázással lehet indítani az áztatást). Ha levél- vagy pajzstetvek ellen használjuk ezeket a leveket, a hatást fokozza a káliszappan. A csípős paprika (bármilyen nagyon csípős fűszerpaprika, pl. a cseresznyepaprika, vagy csilipaprika is jó) fokhagymával kombinálva szintén rovarellenes szer, főként rágókártevők ellen. A receptje: egy evőkanál őrölt paprikát egy fej zúzott fokhagymával összeforralunk másfél liter vízben, az így nyert koncentrátumot leszűrjük, hűtőben tároljuk, felhasználáskor 5 liter vízbe kb. tíz evőkanálnyit teszünk belőle, és hatását növeli egy félmaréknyi reszelt szappan. A fokhagyma önmagában is jó rovarriasztó, de a csigák sem szeretik. Nagyon hatásos koncentrátumának receptje: 3 fej zúzott fokhagymát egy napra 1-2 dl paraffinolajba áztatunk, majd ezt kb. félliternyi forró vízben feloldott egykanálnyi szappanreszelékkel elkeverjük. Hűtőben tárolható, és két evőkanálnyit számolhatunk egy liter permetszerhez.

Általános kondicionáló, erősítő permetszer a sovány tej (helyette használható tejsavó, vagy aludttej is) vízzel másfél-kétszeresére hígított oldata. A gombás, baktériumos, vírusos fertőzésektől véd.

A csalánléhez hasonlóan készíthetünk más növényekből is erjesztett leveket, növényi trágyalevet. A paradicsom és a paprika meghálálja nemcsak a csalánlevet, de a káposztafélék leveléből erjesztett trágyalevet is, a zsurlólé javítja a talajt, a fekete nadálytő leveléből erjesztett lé hasonló hatású a csalánléhez. Ezekbe a „trágyalevekbe” tehetünk fűszer- és gyógynövényeket is, mind-mind hozzájárul majd a növényeink egészségéhez.

A levéltetvek ellen az előbb említett szerek mellett porozószerként nagyon hatásos a fahamu, érdemes a tüzelési szezonban eltenni belőle zárható dobozba néhány kilónyit!

A vakond és a pocok is okozhat kellemetlenségeket, bár inkább az utóbbi számít kártevőnek, a vakond rengeteg földben élő kártevőt pusztít, csak akkor űzzük, ha túrásával kárt okoz! A bodzafélék levele, szára a járatokba dugva riasztja ezeket az állatokat, különösen a gyalogbodza büdös hajtásai jók erre a célra.

Védjék egymást a növényeink!

Feltétlenül említést érdemelnek az illóolajokat tartalmazó gyógy- és fűszernövények, mint általános „védőnövények”. Az illóolajoknak általában riasztó hatása van a rovarok jó részére, valamint ismert baktérium- és gombaellenes hatásuk is, gyógyászati célra is ezen tulajdonságaik miatt termesztik az ilyen hatóanyagot tartalmazó növényeket. Éppen ezért nem badarság őket a zöldségnövények közé ültetni, vagy akár az ágyásokat szegélyezni velük. Nagyon jó párosítás például a bazsalikom a paradicsommal (és a tányérban is!), de ágyásszegélynek kiváló a zsálya, a kakukkfű, a borsmenta is. Ráadásul ezekkel a növényekkel fűszerezhetjük ételeinket, vagy készíthetünk belőlük kitűnő gyógyteákat.
Dísznövényeink között is vannak „védőnövények”. Általában jó rovarriasztásra a büdöske és a sarkantyúvirág – elűzik a földibolhákat, a drótférgeket, lótetűket. A körömvirágot és a sarkantyúvirágot érdemes gyümölcsfák alá ültetni, elűzik a vértetveket, levéltetveket. A gyümölcsfák, szőlő alá vöröshagymát, fokhagymát, metélőhagymát (snidlinget) ültetni nem új keletű dolog, védenek a gombás fertőzésektől. Jó általános védőnövény a spenót – egy-egy közbevetett sora bármilyen zöldség közé jótékony hatású.

Régi megfigyelés, hogy bizonyos növények egymás közelében jobban fejlődnek. Ennek sokféle oka lehet, de fontos tényező, hogy sokszor az egyik növény riasztólag hat a másik növény kártevőire, vagy éppen segítenek egymásnak a tápanyagok felvételében, de olyan is előfordul, hogy az egyik növény a másik növény növekedését serkentő anyagot választ ki. Ezek a tények támasztják alá a vegyeskultúrák létesítését. A vegyeskultúrában a különböző zöldségnövényeket váltakozva ültetjük – ez lehet akár váltott sorokban való ültetés, de akár olyan ágyások létesítése is, ahol a különböző növényfajok mozaikszerűen vannak ültetve.

Az alábbi táblázat a leggyakoribb zöldségnövényeket veszi sorra abból a szempontból, hogy mennyire jól viselik, ha egymás mellé vannak ültetve:

szeretik egymás közelségét

ne ültessük egymás mellé őket;

nincs jel: ott a két növény egymás számára közömbös.

  Bab Borsó Burgonya Karalábé Paprika Paradicsom Petrezselyem Retek Saláta Sárgarépa Uborka Vöröshagyma
Bab                        
Borsó                        
Burgonya                        
Karalábé                        
Paprika                        
Paradicsom                        
Petrezselyem                        
Retek                        
Saláta                        
Sárgarépa                        
Uborka                        
Vöröshagyma                        

Egyéb kerti öko-praktikák

A talaj termőképességének megőrzése fontos feladat a kertben, erre alapvetően a trágyázás szolgál. Az állati trágyák használata mellett, ám a műtrágyák elhagyásával még maradnak lehetőségeink, vegyünk sorra ezek közül néhányat! Nagyon egyszerű módszer a növényi nyesedékkel való mulcsolás, vagyis a talaj betakarása, például a lenyírt fűvel, vagy más növények (nem beteg!) levéltömegével. Ez amellett, hogy a bomlásával folyamatosan pótolja a tápanyagokat, mellesleg nem engedi kiszáradni a talajt, megóvja a növényeket a locsoláskor felfröccsenő sártól, ami sokszor a gombás, baktériumos fertőzés forrása. A mulcsba kevert riasztó növények (lásd az előző részben) távoltartják a kórokozókat, kártevőket. A talajtakarás nagyon jó módszer a gyomosodás kivédésére!

Tervezést igénylő feladat a vetésforgó, de megéri. Legegyszerűbb módja az, ha ugyanazt a növényt ugyanarra a helyre 2-4 évig nem ültetjük – ezzel megelőzzük azt, hogy a neki fontos tápanyagok kiürüljenek a talajból, és hogy az őt károsító gombák, baktériumok, egyéb kártevők felszaporodjanak a talajban. Kissé bonyolultabb a vetésforgó, de még hatékonyabb, ha arra figyelünk, hogy más tulajdonságú, felhasználású növényeket ültetünk egymás után, például először gyökérnövények (petrezselyem, répa, retek), aztán levélnövények (salátanövények, káposztafélék), végül olyan növények, melyeknek a termését takarítjuk be (paradicsom, paprika, bab, borsó). Érdemes beiktatni olyan évet vagy évszakot (például ősszel), amikor a területre valamilyen pillangósvirágú növényt (borsó, bab, csillagfürt), vagy mustárt vetünk, az előbbiek a talaj nitrogéntartalmát növelik meg természetes úton, a mustár általánosan jó talajjavító növény, és még bizonyos rovarkártevőket is elűz.

Érdemes kipróbálni egy egyszerű gomba- és baktériumölő módszert, amit csak erős, vastag, ellenálló, elfásodó szárú növények (paradicsom, burgonya, paprika, padlizsán) esetén alkalmazható: egy kb. egycentis, 1-2 mm-es vörösréz drótot szúrjunk a növény szárába nem sokkal a föld felett. A lassan és kis mennyiségben felszívódó réz kiváltja a réztartalmú szerekkel történő permetezést.

A rovarkártevők elleni biológiai védekezésben lassan, de biztosan terjedő módszer a csalogatócsapdás módszer. A csalogatócsapdák legegyszerűbb változata a színcsapda: nagyon sok kártevő rovart ellenállhatatlanul vonz a sárga (sárgászöld) és a kék szín. A kereskedelemben is kapható csapdákban a színes műanyag lapokhoz fogóberendezés jár, amely csapdába ejti és elöli a kártevőket, de könnyen készíthetünk magunk is ilyen csapdát sárga műanyag lemezből és egérragasztóból, vagy akár pillepalackból. A csapdát egy dróttal kell fellógatni a fák ágaira, vagy elhelyezni az ágyások szélén egy leszúrt pálcára. A nagyobb hatékonyságú csapdákat csalogató illatanyaggal (szexferomonnal, növényi illatanyaggal) kezelik, és vagy ragadósak, vagy egy varsaszerű csapdában fogják meg a rovarokat.

Nem szabad megfeledkeznünk a rovarevő énekesmadarakról sem: egy-egy madárodúval a kertünkbe „telepített” madárpár költési időben óriási mennyiségű rovart fog el. Az úgynevezett „B” típusú odú alkalmas a cinkék, verebek, légykapók, a „C” típus pedig a rozsdafarkúak költésének segítésére (www.odu.mme.hu, Magyar Madártani Egyesület).

Elterjedőben van a kártevő rovarok ellenségeinek: halálos rovarbetegséget okozó baktériumok, ragadozó rovarok, élősködő fonálférgek alkalmazása is. A kereskedelemben kapható olyan Bacillus thuringiensis-készítmény, amely nagyon hatékony rovarlárvák ellen, és semmilyen mellékhatása nincsen. Kapható olyan kapszula is, amely ragadozó rovarok lárváit, petéit tartalmazza, az ezekből kiszabaduló rovarok sikeresen alkalmazhatók levéltetvek, atkák ellen.
És vannak a „hagyományos” permetszerek között is olyanok, melyek nem károsítják a környezetet és az egészségünket: a bordóilé, a mészkénlé (mindkettő gomba, a kén levéltevek ellen) és a paraffinolaj (rovarölő).