A szemét érték

Valami baj van…

Szemétnek azokat a dolgokat hívjuk, melyek feleslegessé váltak, és kidobunk a szemétgyűjtőbe. Értéktelennek tekintjük, hulladéknak – de tényleg így van ez? Még nem is túl régen, a vidéki ember rendkívül kevés szemetet termelt, az meg nagyrészt magától lebomlott az udvar hátsó részén, a szemétdombon. A tárgyakat addig használták, míg azok valamire, ha nem is az eredeti céljukra, még jók voltak, így csak kevés vált hulladékká. Ma viszont használati tárgyaink, eszközeink, gépeink rövidebb-hosszabb idő után tönkremennek, meghibásodnak – és a szemétben végzik; bevásárolunk, és amiben hazahozzuk az élelmiszereket, tisztítószereket, ruhákat, cipőket, játékokat, használati tárgyakat – mind szemét lesz; teszünk-veszünk a ház körül, füvet nyírunk, ágat metszünk – ez is megy a szemétbe. A lerakók közben megtelnek, az alóluk szivárgó víz már rég elszennyezte a talajvizet, erdőalján, árokparton virít a szemét (most már egy kis építési törmelék is került mellé), a szemétégetők mérges gázokat eregetnek. Jól van ez így? Mindenki azonnal rávágja, hogy nincs. De akkor hol a gond?
A gond azzal van, hogy mit tekintünk szemétnek.

Mi nem szemét?

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy csak abból az anyagból lesz szemét, ami a vegyes szemetet tartalmazó kukába kerül. Ha a hulladékaink anyagát ismerjük, és külön gyűjtjük, majd külön-külön a megfelelő helyre juttatjuk, akkor már úgynevezett másodnyersanyaggá válnak. Nem gyarapítják a szeméthalmokat, nem mérgezik a levegőt, vizet. De minden ott kezdődik, hogy mit viszünk haza a boltból…

Vásárlás tudatosan

A háztartásban keletkező hulladék fele csomagolás, mely otthon azonnal szemétté válik. Ebből következik, hogy ne vigyük haza, csak azt, amire feltétlenül szükség van, válasszunk olyan terméket, amellyel kevesebb csomagolóanyagot viszünk haza, és a csomagolás is legyen újrahasznosított, de legalábbis ne kevert anyagú, hogy mi tudjuk külön gyűjteni. Vásárláskor vigyünk magunkkal hosszúéletű textil bevásárlószatyrot vagy kosarat, ne hordjunk haza feleslegesen műanyag zacskókat. Keressük a visszaváltható csomagolásokat, kerüljük el az eldobható termékeket, vásároljunk tartós eszközöket, szerszámokat, hogy minél később váljanak hulladékká!

Válasszunk újrahasznosított termékeket: különösen papíráruból már elég nagy a kínálat. Vegyünk használt holmikat: öltözzünk turkálóból, könyvet válogassunk antikváriumban! Az olyan gépeket, melyekre csak ritkán van szükségünk, kölcsönözzük! Ezekkel a lépésekkel sokat teszünk azért, hogy csökkentsük ökológiai lábnyomunkat, vagyis minél kevesebb erőforrást használjunk el életünk során, minél kevésbé rontsuk a minket követő nemzedékek életkörülményeit.

Gyűjtsük külön!

A szelektív hulladékgyűjtés a leghatékonyabb módja annak, hogy a hulladék ne szemét legyen. Ha külön gyűjtjük a papírt, az üveget, a műanyagot, a fémet és a komposztálható szerves anyagot, valamint nem dobjuk szemétbe, hanem a megfelelő helyre visszük el a tönkrement gépeinket, szinte nem is marad olyan szemét, amit a kukába dobhatnánk. Ezekből a hulladékokból, ha megfelelő helyre kerülnek, nyersanyag válik, megkímélve minket és környezetünket az alapanyagok előállításának energia- és erőforrás felhasználásától. A feldolgozásukra alakuló cégek pedig munkahelyet teremtenek.

És ahol nincs szelektív gyűjtés?

Működik hazánkban olyan vállalat, amely az ország egész területén begyűjti és elszállítja a lakosság által szelektíven gyűjtött hulladékokat. Ez a cég és partnerei (általában térségi, települési hulladékgazdálkodással foglalkozó társaságok, vállalatok) együttműködési szerződést kötnek az önkormányzatokkal a gyűjtés megszervezéséért, lebonyolításáért. A lakosság, a helyi civil szervezetek kezdeményezhetik az önkormányzatuknál, önkormányzati képviselőiknél azt, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket a szelektív gyűjtés bevezetéséért. Ebben az összefogást, kezdeményezőkészséget igénylő tevékenységben szívesen nyújtanak segítséget a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek.

A szelektív gyűjtés történhet gyűjtőszigetek kialakításával, ahol a feltűnő színű konténerekbe dobható be a külön gyűjtött papír-, üveg- és műanyag (helyenként fém-) hulladék. Főleg kistelepüléseken elterjedt a zsákos gyűjtési mód, amikor is a háztartásoknak a begyűjtő cég biztosít külön (és különböző színű) műanyag zsákokat, amelyekben szelektíven gyűjthetik a papírt és a műanyagot, de akár a fém italosdobozokat is. Ezeket a zsákokat meghatározott időnként a kommunális hulladékhoz hasonlóan elszállítják, és üres zsákokat adnak a gyűjtés folytatásához.

Egy kis segítség a válogatáshoz (a teljesség igénye nélkül), és hová vigyük, mit tegyünk vele:

Papír hulladék újságok, hullámpapír, kartondoboz, szórólap, csomagolópapír, könyvek, italosdoboz Gyűjtőhelyek, gyűjtőszigetek kék konténerei, zsákjai
Műanyag hulladék háztartási flakonok, ásványvizes-üdítős palack, reklámszatyrok, tasakok, csomagoló fóliák Gyűjtőhelyek, gyűjtőszigetek sárga konténerei, zsákjai
Üveg hulladék színezett és színezetlen italos, befőttes, parfümös, pálinkás, szörpös Gyűjtőhelyek, gyűjtőszigetek megfelelő üveggyűjtő konténerei
Fém hulladék üdítős, sörös, konzerves, háztartási kis fémhulladékok, evőeszközök MÉH-telepek, Gyűjtőhelyek, gyűjtőszigetek fémgyűjtő konténerei
Italos kartondoboz hulladék gyümölcsleves, tejes kombinált dobozok – papírból és műanyagból készülnek! Gyűjtőhelyek, gyűjtőszigetek kék konténerei, zsákjai
Szárazelem hulladék mindenféle elem, tölthető akkumulátor, telefon akku Hulladékudvarok, áruházak elemgyűjtői, iskolai elemgyűjtő dobozok
Gyógyszerhulladék fel nem használt, lejárt szavatosságú gyógyszeripari termékek és csomagolásuk A gyógyszertárak kötelesek visszagyűjteni
Világítótest hulladék izzók, villanykörték, fénycsövek („neoncsövek”), energiatakarékos izzók Hulladékudvarok gyűjtői, nagyobb áruházak világítótest-gyűjtői
Elektronikai hulladék elektromos háztartási készülékek, kábelek, szórakoztató elektronikai készülékek Elektronikai üzletek (264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet)
Zöld és szerves hulladék lomb, ág, levágott fű, lágyszárú növények, konyhai zöldhulladék, zöldség- és krumplihéj, tojáshéj, kávézacc Komposztálás (lásd: következő oldal)

Komposztálás – amit a vidéki ember biztosan megtehet a hulladék csökkentéséért

A háztartási hulladék legalább egyharmada biológiai úton lebomló anyag: zöldségek és gyümölcsök héja és maradványaik, kávézacc, teafilter, tojáshéj, ételmaradék. A kertekben, azok nagyságától függően meglehetősen sok növényi hulladék: ágak, falevelek, kihúzott gyomok, lenyírt fű, egyéb zöldhulladék keletkezik. Ezeket az anyagokat viszonylag könnyen átalakíthatjuk olyan anyaggá, amely a kertben kiegészíti, vagy helyettesíti a trágyázást, palánta- és virágföldként felhasználható. Miközben azt a tevékenységet végezzük csökkentjük a lerakóhelyekre szállított szemét mennyiségét, a kerti és konyhai hulladékot visszajuttatjuk a természetbe, költségeket csökkentünk, mert kiváltjuk a drága trágyázást, és kevesebbszer kell kiüríteni a kukánkat. Ez tehát a komposztálás.

Mit és hogyan?

Hogy mit lehet komposztálni, arról az előbbiekben volt már szó, de egészítsük ki még néhány dologgal: komposztba kerülhet a faforgács, ágnyesedék, a fahamu, a színezetlen kartonpapír, a WC-papír gurigája, kisállatok alma, szalmával kevert trágya, hullott gyümölcs, haj, köröm, apróra vágott pamut, lenvászon, gyapjú. Ne kerüljön bele színes papír, üveg, fém, olaj, vegyszer, a porszívó porzsákjának tartalma, felmagzott gyomnövény. Az ételmaradék, kutyaürülék vonzza a legyeket, büdös lehet, ezért ha ezeket belerakjuk, takarjuk be földdel, nyesedékkel.

A kerti komposztáláshoz szükség van egy komposztáló silóra – ez egy kb. 80 cm magas, a kert és a háztartás nagyságától függően 1-4 m2 –es keményfadeszkából, vagy keretre erősített sűrű dróthálóból készült „láda”, melynek elkészítéséhez nem kell mérnöki teljesítmény. Ha két- vagy többrekeszesre készítjük, megkönnyítjük később a dolgunkat az átforgatáskor.
A komposztálandó anyagot lehetőleg fel kell aprítani, hogy ne legyenek a darabok nagyobbak 2-5 cm-nél. Oda kell figyelni, hogy a halmot kellően átjárhassa a levegő, ezért a durvább szemcséjű anyagot, faaprítékot váltva kell a finomabb növényi maradványokkal rétegezni. Nem szabad, hogy a komposzt kiszáradjon, mert ekkor leállnak a bomlási folyamatok, de a nagyon vizes komposzt levegőtlen lesz, és rothadni kezd, ami nemcsak a bűz miatt nemkívánatos. Évente 2-3 alkalommal villával át kell forgatni, hogy a bomlási folyamatok egyenletesen folyjanak.

plakát